Foglalkoztató terápia
2015.10.24 03:07
Mi is a foglalkoztató terápia?
A foglalkoztató terápiák napjainkban olyan szocioterápiás eljárások, melyek készségek fenntartása, fejlesztése, helyreállítása céljából kerülnek alkalmazásra egy komplex kezelési program részeként. Ezek az egyéni, vagy csoportos tevékenységek holisztikus módon hatnak, egyaránt rendezik, fejlesztik a testi, lelki és szociális funkciókat.
(Dr.Horváth Szabolcs: A szocioterápia szakmai protokollja)
A foglalkoztatás nehézségei
A demens személyek foglalkoztatásnál nehézséget jelent a csökkent vagy hiányzó motiváció, a labilis hangulat, agitáltság, az érzékszervi depriváció - nagyothallás, gyenge látás -. Gyakran előfordulhat hirtelen megjelenő mentális- vagy fizikai állapotromlás. A foglalkoztatás, tevékeny élet biztosításánál nehézséget jelenthet a gondozó személete, alacsony fokú együttműködési készsége is.
Foglalkoztató terápiák
Igen sok rétű lehet, a művészet, a zene, játékok, kézműves és állat-asszisztált foglalkozások, mind tartalmas és
élvezetes tevékenységet, önbecsülésük javulását és a nyugtalan időszakok mérséklődését eredményezhetik a demenciában szenvedő számára.
Kognitív fejlesztő terápiák jelentősége
A demens betegek számára tartandó fejlesztő-foglalkoztató programok (kognitív tréning) során az
alábbi képességterületek célzott fejlesztése valósul meg:
A demenciában szenvedő beteg új ismeretek, képességek elsajátítására már nem, vagy csak korlátozottan képes, ugyanakkor korai, ifjúkori emlékeket még sokáig fel tud idézni. A kognitív képességek romlása miatt (sérülnek az emlékezeti és kommunikációs funkciók), ezért a nonverbális terápiák hatékonysága sokkal
nagyobb, mint a verbális terápiáké. Az esztétikai élmények kimutathatóan pozitív hatással vannak a demenciában szenvedőkre. A hang, dallam, ritmus, szín, testérzet mint alkalmazott inger kellemes emlékezeti asszociációkat hozhat létre. Ellazít és megnyugtat, így növeli az információ-visszanyerési képességet. Ilyen
fejlesztő programok lehetnek az éneklés, ritmizálás, érzékelés, észlelés fejlesztése, memória tréningek, logikai feladatok, testséma tudatosítása, stb.
Az érzékelés, észlelés fejlesztése:
Látás - feladatok színekkel, geometriai formákkal, ábrákkal
Hallás - hangok felismerése (állathangok, természet hangjai, háztartási gépek, egyéb zajok)
Tapintás - bekötött szemmel tárgyak felismerése, különböző tapintatú anyagok (fa, fém, kő, műanyag
stb.), textíliák és egyéb felületek tapintása
Szaglás, ízlelés - A játékos formában történő szaglás-ízlelés próbáknál érdemes erős illatú fűszernövényekkel próbálkozni (fokhagyma, fahéj, citrom).
Figyelem, emlékezet fejlesztés a meglévő figyelmi és emlékezeti funkciók fenntartását, figyelem terjedelmének, tartósságának növelését, koncentrált figyelem kialakítását, rövid és hosszú távú emlékezet terjedelmének, tartósságának fejlesztését segíti.
Memóriatréning és verbális készségfejlesztés formái
Szóasszociáció, szólánc, felsorolás, gyűjtés, szavak hallás utáni ismétlése, hármas parancs, szólások, közmondások, találós kérdések, kakukktojás, igaz vagy hamis, szinonimák, ellentétpárok.
Játék a betűkkel (szavak képzése adott betűkből, kiegészítés, változtatás)
Játék szavakkal: Szavak visszafelé, igekötős változatok, változtatás betűcserével vagy szótag
változtatással, több jelentésű szavak, összetett szavak. Melyik szó illik a mondatba? Szómagyarázat, barkochba. Mondatbefejezés.
Időérzékelés, időben való tájékozódás fejlesztése az egy napon belüli, a hét napjaiban, hónapokban, évszakokban, a naptár vonatkozásában segíti a tájékozódást.
Gondolkodási funkciók, az absztrakt fogalmi gondolkodás fejlesztése az általánosítást, fogalomalkotást,
következtetést, a rész-egész viszonyának felismerését, lényegkiemelést, problémamegoldó gondolkodást, ok-okozati összefüggések felismerését segíti.
Ilyen feladatok lehetnek:
Kép-szókép kártyák - párosítás, pl. foglalkozások, cselekvések, tulajdonságok. Képes kártyák - csoportosítások (pl. állatokat, növényeket, hangszereket ábrázoló képek) összetartozó tárgyak (pl. kulcs-lakat, seprű-lapát, lábas-fedő), ellentétek keresése (pl. nedves-száraz, tiszta-piszkos, forró-hideg).
Különbségek felismerése képeken: Sorrendbe állítás - egy rövid, jól értelmezhető történet mozzanatait ábrázoló képeket keverjük össze, majd kérjük meg a beteget, hogy tegye sorrendbe, és mesélje el röviden a történetet!
Az észlelés ( vizuális, auditív, taktilis) fejlesztése , tárgyi modalitások felismerése a színek felismerését,
formafelismerést, alak-háttér megkülönböztetését, azonosság-különbözőség felismerését, nagyságfelismerését segíti. A hangfelismerés, hangdifferenciálás, akusztikus diszkriminációs gyakorlatok és a differenciálás tapintás alapján, különféle formák, tárgyak felismerése tapintással szintén az észlelés fejlesztését szolgálják.
Térészlelés, téri tájékozódás, testséma fejlesztése, a testséma kialakítása, tájékozódás saját testen,
valamint a fő testrészek felismerése, megnevezése, tájékozódás térben, az irányok, viszonyfogalmak megértése, adekvát használata is nagyon fontos az önellátás minél további fenntartásában. A testséma
tudatosító gyakorlatok alkalmával a saját magunkról alkotott térbeli kép, megmutatja testünk különböző részeinek helyét, egymáshoz való viszonyát. A demens beteg elveszítheti saját testéről, testrészeiről szerzett ismereteit, ún. testséma zavar alakulhat ki, mely a tájékozódó képességet nehezíti meg. Az ép funkciókra
támaszkodva erősítjük a gyakorlatok során testséma zavarok helyreállítását.
Kommunikáció, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a beszédészlelés és a beszédértés fejlesztése. Nyelvi
kifejezőkészség segítése. Aktív és passzív szókincs gazdagítása. Beszédszervek mozgásának fejlesztése. Verbális és nonverbális kommunikáció javítása. Az írás- és olvasás készségeinek fenntartása nélkülözhetetlen a közérzet biztosításához.
Kulturális-szórakoztató élménygyakorlatok idetartozik a zene, éneklés, tánc, közös torna, zenés relaxálás. Családi, társadalmi hagyományt teremtő ünnepek megünneplése.
Zene
A zene az érzelmek kifejezésének eszköze, a kommunikáció egyfajta módja lehet, emlékeket és érzéseket idézhet fel. A zenehallgatással befolyásolhatjuk a demens személy közérzetét. Ha tudjuk, hogy a beteg, milyen zenét kedvel, a zene milyen emlékekhez kapcsolódik, a pozitív hatások megsokszorozódhatnak.
Táncterápia
A terápiás cél nem az, hogy a demens beteget táncolni tanítsuk, hanem az, hogy jól-létét fokozzuk mozgásrepertoárjának szélesítésével. A tánc során testmozgásait az egyén fizikai és mentális integrációjának érdekében használjuk - a tánc a kommunikáció nonverbális dimenziójaként is szolgál.
A demencia előrehaladtával nem ritka, hogy a beteg már nehezen jár - de megőrzi ritmusérzékét, és ha megszólal a zene, táncolni kezd, emlékszik a tánclépésekre. Még ha a demenciával élő személy számára nehézséget jelent is, hogy szavakkal kifejezze magát, továbbra is emlékezhet dalokra a múltból, amelyeket még mindig el tud énekelni.
Jó hatással van a demens személyre, ha olyan dalokat, énekeket hallgat, énekel, ami a számára ismerős,
szeretett. Szép emlékek jöhetnek elő, ha beszélnek a zenéről és az énekesről, múltbéli eseményekről. A zene képes előhívni a mélyből az emlékeket! Énekeljenek népszerű dalokat vagy táncoljanak ismert zeneszámokra. Játsszanak zenés játékokat, amelyekben ki kell találni, hogy melyik zeneszám szól. Menjenek el közösen koncertre vagy zenés-táncos programokra.
FONTOS!
Mozgásos fejlesztő terápiák
A demenciában szenvedő idősekkel való foglalkozás alkalmával fontos figyelembe venni a tünetek változatosságát, a speciális, egyéni szükségleteket és az általános egészségi állapotot. Olyan tevékenységeket kell beiktatni, melyek megfelelnek a még meglévő képességeknek és kellő sikerélményt tudnak nyújtani.
A jó foglalkozások segítik a napot tevékennyé és strukturálttá tenni. Pozitív érzéseket hív elő, segít a képességek megőrzésében, segíti a kommunikációt és a közösségbe integrál. Oldja a tehetetlenségből fakadó feszültséget, boldoggá teszi az idősembert és gondozóját egyaránt. Mindezek eléréséhez a demenciában
szenvedőt meg kell ismerni. A megismerés leghatékonyabb színtere a közös munka, sokrétű tevékenység. A képességeket szinten tartó foglalkoztatásoknak a speciális tréningeknek feladata a nagy és a finommotorika fejlesztése és a koordinációs zavarok kiküszöbölése, az egész test átmozgatása. Az a jó, ha az idős napirendjében mindennap szerepel a séta, a szabadlevegőre jutás.
Az aktív élet és a testmozgás segít, hogy a demenciával élők jobban érezzék magukat. A testmozgás
révén a beteg izmai, ízületei, illetve szíve, emésztőrendszere jó kondícióban maradhat. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a testmozgás biztonságos legyen a beteg számára.
Testmozgás
Javasolt mindennap szabadlevegőn együtt sétálni. A testmozgás jót tesz a gondozónak is.
Ügyeljen arra, hogy amikor a beteg egyedül megy sétálni, legyen rajta azonosításra szolgáló karkötő, nyaklánc,
stb., amelyen szerepel a gondozó telefonszáma is. Hallgassanak zenét a testmozgás közben, amennyiben az segít a betegnek. Testmozgáshoz alkalmas ruhát, cipőt használjon a beteg. Testmozgás közben és után gondoskodjunk a beteg folyadékbeviteléről (víz vagy gyümölcslé).
A demenciával élők a betegség előrehaladtával jellemzően egyre nehezebben mozognak: károsodik a mozgások összerendezettsége, a koordináció - de a hangulati élet zavara, a depresszió, vagy az érdeklődés teljes hiánya is előfordulhat. Akkor is találhatunk módot a mozgásra, ha a beteg már nem tud hosszú
sétákat tenni vagy sokáig talpon lenni:
• Végezhetnek közösen egyszerűbb feladatokat a ház körül, például söprés vagy portörlés.
• Puha labdával vagy léggömbbel, nyújtószalaggal végezhetnek otthoni gyakorlatokat.
• Ülőtornákat, "ülőtáncokat".
Az állapot súlyosbodásával az is előfordulhat, hogy intenzívebb lesz a céltalan megállás nélküli fel-alá
járkálás, bolyongás. Ebben az esetben olyan feladatokat kell beiktatni, ami lecsendesíti, pihenésre készteti a beteget. (zenehallgatás, felolvasás, nyugtató illatterápia, stb.)